A zuhanyozóba érve bekukkantottam a sarokba, hogy ott van-e barátom, az óriásbéka, és, ha ott volt, üdvözöltem. (Már napokkal korábban, jó hangosan kinyilvánította, hogy ez a helyiség az övé, így úgy éreztem, ennyi tiszteletet megérdemel, ha már beenged a felségterületére ...)
Aztán megnéztem, hogy csöpög-e a csap. Ha csöpög, az azt jelenti, van víz, fogat moshatok és zuhanyozhatok. Ilyenkor érdemes volt sietni, mert a víz bármikor úgy dönthetett, hogy nincs belőle több, és akkor ott álltam összeszappanozva, dideregve ...
Előbb-utóbb azért mégiscsak tisztán és szárazon szabadultam innen, akkor végre felöltözhettem, és elindulhattam a reggeli és a kávé irányába. Hamarosan a többiek is felbukkantak, ki így, ki úgy készülődött. Fél 7-kor aztán mindannyian felkerekedtünk és elindultunk az elefántokhoz.
Mindez egy vadrezervátumban, Thaiföldön zajlott, a Wildlife Friends Foundation Thailand (www.wfft.org) szervezésében. A mi csapatunk dolga az volt, hogy naponta háromszor gondoskodjunk az ide menekített 6 elefánt ellátásáról. Persze a legnagyobb mulatság az elefántok sétáltatása és fürdetése volt, de a munkánk nem csak ebből állt. Gyakorlatilag az egész napot azzal töltöttük, hogy
- ételt hordtunk be az elefántokhoz: banánfa-törzset, banánleveleket, ananászcserjét, speciális tápszert és gyümölcsöket;
- a megcsócsált, ám el nem fogyasztott banánfa-törzset, banánleveleket, ananászcserjét talicskát tolva összegyűjtöttük, és kihordtuk;
- az elfogyasztott étkek eredményeképpen hatalmas kupacokba gyűlő elefánt-ürüléket szintén talicskába gyűjtöttük és kihordtuk.
Mindezt naponta háromszor, órákon át. Egy alkalommal azon morfondíroztam, vajon miért van erre szükség. Miért kell ezt a sok mindent ki-be hordani; miért nem hagyhatjuk ott a banánfaleveleket, meg a barna óriáskupacokat?
A válasz nyilvánvaló volt: ugyanazért, amiért a terráriumban tartott tengerimalac, vagy hörcsög, vagy bármilyen más háziállat területét is tisztán kell tartanunk.
Ezek az elefántok ugyanis - sajnos - továbbra sem szabadok. Bár már nem végeznek a gerincüket rongáló, a testüket felsebző, a lelküket megtörő munkát, mégis, egy hozzájuk képest szűkre szabott, bekerített területen kénytelenek élni. Ez a terület pedig túl kicsi ahhoz, hogy feldolgozza a folyamatosan termelődő komposztot és salakanyagot. Ezért szükséges az állandó takarítás.
Ha szabadon élnének, hatalmas területeket bejárva a saját életterületükön, akkor nem kellene sem etetni őket, sem takarítani a lakhelyüket. Hozzájutnának mindenhez, amire szükségük van, a föld pedig gondoskodna a maradékok feldolgozásáról.
Ezek az elefántok ugyanis - sajnos - továbbra sem szabadok. Bár már nem végeznek a gerincüket rongáló, a testüket felsebző, a lelküket megtörő munkát, mégis, egy hozzájuk képest szűkre szabott, bekerített területen kénytelenek élni. Ez a terület pedig túl kicsi ahhoz, hogy feldolgozza a folyamatosan termelődő komposztot és salakanyagot. Ezért szükséges az állandó takarítás.
Ha szabadon élnének, hatalmas területeket bejárva a saját életterületükön, akkor nem kellene sem etetni őket, sem takarítani a lakhelyüket. Hozzájutnának mindenhez, amire szükségük van, a föld pedig gondoskodna a maradékok feldolgozásáról.
Amikor idáig értem a gondolatmenetben, kénytelen voltam a földre ejteni a hatalmas levélkupacot, amit a talicskában készültem elhelyezni éppen, mert "megvilágosodtam". Ráébredtem, hogy velünk is ugyanez a helyzet. Nekünk is azért van szükségünk tudatosan felkutatott és "bevitt" spirituális táplálékra, mert nem vagyunk szabadok! Bennünk is azért fontos folyamatosan takarítani a személyiségünk működése mentén termelődő salakanyagot, mert nem vagyunk szabadok!
Mindaddig napi szinten szükséged van az erről szóló könyvekre, beszélgetésekre, meditációkra, imádságokra, zenékre és filmekre, amíg teljes mértékben meg nem bizonyosodsz róla, hogy sohasem szakadtál el Istentől, hanem most is épp olyan vagy, amilyennek Ő megteremtett:
➽ teljes, egész, gyógyult, hatalmas, erős, szeretetteljes, örömteli, boldog, határtalan és szabad.
És mit kell állandóan kitakarítanod magadból? A sérelmeket, a neheztelést, a haragot, a félelmet és az elvárásokat, hiszen ezek állandóan újratermelődnek, pusztán az által, ahogy a hétköznapi életedet éled.
Mindaddig, amíg abban hiszel, hogy a téged körülvevő világ az oka annak, ahogyan érzed magadat, újra és újra csalódni fogsz, és csak gyűlik a takarítani való.
Minden egyes napon takarítanod kell: saját belső teredet szükséges tisztán tartanod ahhoz, hogy a szeretet szabadon áramolhasson benned és körülötted.
Akkor nincs már szükséged sem a takarításra, sem a rendszeres szellemi táplálékra, amikor visszaérkeztél az Istennel való egységbe, és semmi mást nem tapasztalsz meg, csak szeretetet. Ekkor vagy szabad.
Az én kedvencem ebben a témában persze A csodák tanítása. Méghozzá azért, mert miközben felemelő, derűs, örömteli szellemi táplálékkal szolgál, a 365 napra lebontott leckékkel alapos takarítás elvégzésére is késztet.
Ezért hát mi más is lehetne a legjobb fogadalom, mint az, hogy mostantól minden egyes napon elvégzed a soron következő gyakorlatot?
Én most a 267. leckénél tartok. És te? Hol tartasz? Ha még sehol, akkor kezdj ma bele a kedvemért!
Ha van kedved, tarts velem 2019. szeptember 20-tól, és az egyéves online műhely keretében járjuk együtt a csodák útját! Részletek itt:
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta
Tovább olvasnál? Csemegézz kedvedre itt:
Mit tenne Jézus karácsonykor? >>>
220 felett: Az első sláger A csodák tanításáról >>>
Én most a 267. leckénél tartok. És te? Hol tartasz? Ha még sehol, akkor kezdj ma bele a kedvemért!
Ha van kedved, tarts velem 2019. szeptember 20-tól, és az egyéves online műhely keretében járjuk együtt a csodák útját! Részletek itt:
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta
Töltsd le a 365 leckét és egy szeretetmeditációt, így
kezdj el te is már most
csodákkal teli életet teremteni magadnak!
kezdj el te is már most
csodákkal teli életet teremteni magadnak!
Tovább olvasnál? Csemegézz kedvedre itt:
Mit tenne Jézus karácsonykor? >>>
220 felett: Az első sláger A csodák tanításáról >>>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése