Igaz-e A csodák tanítása?

Az első néhány évben, amikor A csodák tanításának gyakorlatait végeztem, engem is gyakran elfogott a kétség. Mi van akkor, ha tévedek? 

Mi van akkor, ha elköteleződtem egy olyan tanítás mellett, amiről egyszer csak kiderül, hogy egy szava sem igaz? Mi van akkor, ha eltelik ez a sok év, én pedig végig rossz irányba megyek? E kérdések tengerparti hullámverés módjára hol felerősödtek, hol elcsendesedtek bennem.

Szerencsére  viszonylag hamar több megnyugtató válasz is érkezett, ezekről írok ma neked. 

1. Bízhatok magamban

Ahogy időről időre végig tekintettem az életutamon, azt fedeztem fel, hogy mindig el tudtam dönteni, egy adott tanítás előre visz-e engem, vagy sem. Onnan, ahol valódi kétségeim támadtak, hamar és határozottan továbbálltam. Nem tudtam felidézni egyetlen olyan esetet sem, amikor hosszan elköteleződtem volna valami mellett, amiről utóbb kiderült, hogy tévedés. Így ráébredtem, hogy bátran megbízhatok a saját értékítéletemben és megérzéseimben, mert mindig jó irányba visznek. 

2. Az összefüggések felfedezése

Egy idő után elkezdtem meglátni azokat az összefüggéseket, amelyek más hitrendszerekkel is összekapcsolják A csodák tanítását. Az az érzésem támadt, hogy minden korábbi olvasmányom és megélésem mélyén ugyanazok az igazságok rejlenek, és ezeket A csodák tanítása most összefoglalja nekem. Közben pedig még arra is késztet, hogy a 365 lecke elvégzésével pozitív és végre maradandó változásokat hozzak létre az életemben. 

3. Megbízható ajánlások

Egyre sokasodtak azok az - általam nagyra becsült, és megbízhatónak tekintett - írók és tanítók, akik újra és újra felhívták a figyelmemet A csodák tanításának jelentőségére. Időről időre itt is idézek tőlük, így már ismered a nevüket: többek között David R. Hawkins, Eckhart Tolle, Marianne Williamson, Chuck Spezzano, Alan Cohen, Karen Casey, Dan Millman vagy Gabrielle Bernstein.

4. Valójában mindegy

A legjelentősebb megerősítés azonban ez, amit utoljára hagytam. Az elköteleződésem akkor lett végleges, és eltéphetetlenül erős, amikor ráébredtem, hogy valójában mindegy, hogy igaz-e A csodák tanítása. 

Mindössze az számít, hogy milyen világban szeretnék élni, milyen világ megteremtésében akarok részt vállalni. 

Amióta önismerettel és spiritualitással foglalkozom, meggyőződésemmé vált, és rendszeresen meg is tapasztalom, hogy az elménk ereje valóban határtalan, és ténylegesen bárminek a megteremtésére képesek vagyunk. Sőt - akár tudatában vagyunk, akár nem -, folyamatosan teremtünk. Minden, amit magunk körül látunk, amit hallunk, amit tapintunk, ízlelünk, érzünk, a saját teremtésünk eredménye. 

A csodák tanítása azt állítja, hogy a valóságban csak a szeretet létezik, és

minden más pusztán félelemből teremtett illúzió. 

Azt állítja, hogy a betegség, a halál, a fájdalom és a szenvedés nem léteznek, csak abban a rossz álomban, amelyből bármikor felébredhetünk. 

Vajon igaz-e ez? 

Egy ponton felismertem, hogy ez is - mint minden más - attól válik igazzá, ha igaznak hiszem. Ezért úgy döntöttem, hogy elmém erejével szívesen teremtek egy olyan világot, amelyben csak a szeretet létezik, és minden más csak félelemből teremtett illúzió. 

Szívesen követek egy olyan tanítást, amely azt állítja, hogy a betegség, a halál, a fájdalom és a szenvedés nem léteznek, csak egy rossz álomban, amelyből bármikor felébredhetek. 

Örömmel odaadom magam egy olyan folyamatnak, amelyben fokozatosan átalakítom a most látott világot teremtő gondolataimat, hogy egy olyan világ létrejöttében legyek társteremtő, amelyről A csodák tanítása ír.

Tehát nem azért követem az útmutatásait, mert igaz, hanem mert azt akarom, hogy ez legyen igaz. 

Egy olyan világban akarok élni, ahol az öröm a természetes létállapotunk. Mivel épp annyira szeretjük magunkat, mint a többi embert, könnyedén megadjuk magunknak, amire vágyunk, és könnyedén megadjuk a körülöttünk levőknek, amire ők vágynak. Azzal foglalkozunk, ami örömet okoz, ezért elégedettek, jókedvűek, boldogok vagyunk. Tisztában vagyunk vele, hogy mindenből van bőven; hogy biztonságban vagyunk; hogy nem eshet semmi bajunk, ezért bőségben és egészségben és szabadon élünk.

És ehhez nekem A csodák tanítása a legmegfelelőbb út. Hogy miért pont ez? Azért mert "igazabb, jobb, tartalmasabb, szebb, hosszabb, stb", mint a többi? Nem, nem azért. Hanem azért, mert így döntöttem. Mert ezt választottam.

Amikor idáig értem a lelkesült írásban, eszembe jutott a Mátrix című film egyik döbbenetes jelenete, amely épp erről szól. Mindössze két perc, nézd meg itt:

És te? Hogy döntöttél? Milyen világot teremtesz? Írd meg a hozzászólások között!

Ha pedig szívesen elmélyülnél te is ebben a tanításban, és ehhez örömmel veszed az én szakértő útmutatásomat, akkor az éppen aktuális online műhelyem résztvevőjeként tarts velem! Részletek itt:

Online műhelyek A csodák tanításával >>>

Szeretettel,

Sarkadi Kriszta 

❋ ❋ ❋

Töltsd le A csodák tanításának 365 leckéjét és 
egy szeretetmeditációt, így 
kezdj el te is már most 
csodákkal teli életet teremteni magadnak!

Kattints ide >>>!

Tovább olvasnál? Csemegézz kedvedre itt:

Semmi baj az egóddal! >>>

Amit az elefántoktól tanultam a spiritualitásról >>>

 
220 felett: Az első sláger A csodák tanításáról >>>