LÉTEZIK-E SZABAD AKARAT?

Az A Course in Miracles című könyvhöz körülbelül 10 évvel a megjelenése után kiadtak egy szójegyzéket - értelmező szótárt - (Glossary-Index for A Course in Miracles), amely felsorolja és meghatározza a könyvben szereplő legfontosabb fogalmakat. Akkor találtam rá, amikor az egyik csoportomban valaki egyszer csak kifakadt:

- Miért nincs ehhez az anyaghoz, egy olyan - tudjátok - "ki kicsoda" rész? Mint a színdarabok elején, ahol felsorolják a szereplőket, és leírják egymáshoz való viszonyukat. Annyira szeretném tudni, hogy a Kurzus szerint ki kicsoda ebben a játékban, amit életnek hívunk! -

Ahogy időm engedi, ezeket is lefordítom egyenként, és itt lesznek olvashatók, a blogban. Eddig az alábbiak készültek el:

Bőség, a jóvátétel elfogadása, csodakurzus.

Hajlandóság, oltár, angyalok.

2009. decembere óta rendszeres cikkírója vagyok a havonta megjelenő Ezo-Tér magazinnak. Mindegyik lapszám egy témát jár körül, amit így - a sokféle írás elolvasásával - számtalan szemszögből meg lehet vizsgálni. Közeleg a leadási határideje a következőnek, aminek a témája a szabad akarat lesz. Ezért úgy gondoltam, hogy megnézem, mit ír erről az A Course in Miracles szószedete, hogy ebből ihletet merítsek. Íme:

SZABAD AKARAT

A szabad akarat pusztán az észlelés illuzórikus világában létezik, ahol úgy tűnik, Isten Fiának hatalmában áll elszakítania magát Istentől. Mivel az észlelés szintjén az elkülönülést választottuk, választhatjuk azt is, hogy meggondoljuk magunkat. A választásnak ezen szabadsága - amikor a téves- vagy a helyes-elméjűség mellett döntünk - az egyetlen lehetőségünk ebben a világban. A Mennyország nem-duális, tökéletesen Egységes állapotában a választás nem létezik, ezért az, amit általában a szabad akaraton értünk, a valóságban értelmetlen.

(Nem összekeverendő az "akarat szabadságával", amely azt tükrözi, hogy Isten Akaratát az ego nem képes bebörtönözni, tehát mindig szabad marad.)

Az illúziók világában a szabad akarat azt jelenti, hogy szabadon eldönthetjük, mit hiszünk valóságnak, de mivel a valóságot Isten teremtette, szabadságunk nem terjed ki arra, hogy bármilyen módon megváltoztassuk. A gondolataink nincsenek hatással a valóságra, de befolyásolják azt, hogy mit vélünk valóságnak, és milyen tapasztalatokat szerzünk róla.

Mi hát a válasz a címadó kérdésre? Arra, hogy létezik-e szabad akarat? A válasz az, hogy világunk egyik részében létezik, a másikban pedig nem. Abban a világban, ahová tartunk - vagyis nem tartunk, mivel lényünk spirituális (szellemi) része állandóan, már most is ott tartózkodik -, nem értelmezhető a szabad akarat, mert ténylegesen csak az egység létezik, és nincs miből választani. Ezt hívjuk valóságnak. Ez egy olyan tartomány, amit az állandó, feltétel nélküli szeretet jellemez. Ez az, amin - szerencsére - nem tudunk változtatni azzal, hogy mit gondolunk róla.

A helyzet azonban az, hogy életünk nagy részét egyelőre az észlelés és az illúziók világában töltjük, ahol viszont igenis létezik szabad akarat, létezik a választás lehetősége. És úgy tűnik, az, hogy mit választunk - hogy milyen gondolatoknak adunk teret -, döntően befolyásolja az életünket.

Mielőtt tovább mennék, már látom, hogy muszáj két újabb fogalmat is lefordítanom, mert ezeket szinte csak az A Course in Miracles használja, más spirituális irodalom nem (vagy nem így), ezért némi magyarázatra szorul. Íme:

TÉVES-ELMÉJŰSÉG

Elkülönült és kettéválasztott elménknek az a része, amely az ego birodalma. Ez a bűn, a bűntudat, a félelem és a támadás hangja. A tanítás újra és újra arra kér minket, hogy válasszuk a helyes-elméjűséget a téves-elméjűség helyett, mely utóbbi az elkülönültség világában tart fogva bennünket.

HELYES-ELMÉJŰSÉG

Elkülönült elménknek azon része, mely a Szent Szellem otthona. Ez a megbocsátás és az értelem Hangja. A kérés újra és újra elhangzik, hogy a téves-elméjűség helyett inkább ezt válasszuk; hogy az ego útmutatásai helyett inkább a Szent Szellemét kövessük, hogy visszatérhessünk Krisztus Egy-elméjűségéhez.

Mindez tehát azt jelenti, hogy minden pillanatban szabadságunkban áll eldönteni, hogy "kire" hallgatunk. A félelmet vagy a szeretetet választjuk? A bűntudatot vagy a megbocsátást? A támadást vagy az elfogadást? Az irányítást vagy az elengedést? Azon, hogy mit választunk, nem kevesebb múlik, mint az életünk - ettől függ minden élmény és tapasztalat, amit átélünk.

Az egyik legerősebb élményemet ezzel kapcsolatban a kedvesemmel éltem át. Egy alkalommal hevesen vitáztunk, ő meglehetősen keményen beszélt velem, amit én támadásnak vettem és visszautasítottam. Mire ő ezt válaszolta:
- Én nem ellened vagyok.

Egy pillanatra elnémultam, mert hirtelen megtapasztaltam elmém szétszakítottságát. Az egyik oldal így kiabált:
- Dehogynem! Hogy merészel így beszélni velem?! Rám támadt! Bántott!

A másik pedig csendesen emlékeztetett:
- Ne feledd: minden támadó viselkedés egy szeretetet kérő segélykiáltás.

Ebben a pillanatban módomban állt dönteni, és ezzel befolyásolni a helyzet végkimenetelét. Sikerült az egómat elcsitítanom, és a helyes-elméjűséget választanom, mert csendesen ennyit válaszoltam:
- Igen. Tudom.

Neked mi a módszered? Élsz-e a szabad akarattal és megválogatod-e a gondolataidat? Milyen tapasztalataid vannak ezen a téren?

Átadom a szót neked ...

(Írásomat és fordításomat nyugodtan használd fel és add tovább. Ez esetben kérlek, hogy saját anyagodat egészítsd ki ezzel: Forrás: Sarkadi Krisztina, http://www.csodautas.blogspot.com/ . Köszönöm.)