Kérlek, folytasd!

A kezdeti leckéket és gyakorlatokat nagyon szerettük, de ezeket, ahol most tartunk, sokszor nem tudjuk értelmezni, örülök, ha egyszer egyáltalán el tudom olvasni úgy, hogy odafigyeljek. Az hogy megértsem, már eleve kizárt, ami lassan olyanná teszi az egészet, mint egy napi kötelezően letudandó feladat, lelkesedés nélkül.

Attól tartok, abba fogjuk hagyni, az említettek miatt egyre többször marad ki nap, amit azért próbálunk pótolni, de nem tudom, meddig lesz rá kitartásunk.

Az érdekelne, hogy találkoztál-e hasonló esettel, mint a mienk és mit javasolnál?

Ha úgy olvasod e hozzám írt levél sorait, hogy te is végzed a leckéket, akkor a válasz már nem csak bennem, hanem benned is megszületett: persze, hogy találkoztam ilyen esettel, sőt, én is átélem ezt újra és újra.

Különleges véletlen, hogy éppen a levél érkeztével egy időben találtam rá A csodák tanításában is a válaszra, méghozzá a 95. leckében. Én is elolvastam már többször, sőt, a levélíró is maga mögött hagyta már ezt a leckét, mégis, most vált jelentőségteljessé az a néhány bekezdés, amit idézek belőle. Jó hasznát veheti mindenki, aki úgy érzi, elakadt a leckékkel, és talán nem is tudja méltón folytatni. Íme:

Fontos, hogy ha elmulasztod valamelyik gyakorlatot, ne használd ezt kifogásként arra, hogy a többit is kihagyd. Talán felmerül benned a kísértés, hogy egyetlen gyakorlat kihagyása után már elvesztegetettnek bélyegezd az adott napot. Ám a maga valójában kell felismerned e kísértést: arra csábít, hogy visszautasítsd tévedésed kijavítását, és hogy ne akarj újra próbálkozni.

Tévedéseid nem késleltetik a Szentlélek tanítását. Őt csak az tarthatja vissza, ha nem vagy hajlandó elengedni a tévedéseket. Kötelezzük hát el magunkat amellett, hogy hajlandóak leszünk megbocsátani magunknak a szorgalmunkban tapasztalható mulasztásokat, és azt, ha nem tudjuk pontosan betartani az egyes eszmék gyakorlataihoz tartozó utasításokat. Ez a tolerancia képessé tesz majd bennünket arra, hogy elnézzük a gyengeségünket ahelyett, hogy felruháznánk azt a tanulás késleltetéséhez szükséges erővel. Ha hatalommal ruházzuk fel a gyengeséget, erőként kezeljük, azaz összekeverjük az erővel.

Ha nem tudod teljesíteni e kurzus követelményeit, egyszerűen csak tévedést követsz el. A tévedés pedig helyreigazításért kiált, semmi másért. Ha hagyod, hogy egy tévedés tovább folytatódjon, újabb tévedést követsz el, amely az elsőn alapul, és tovább erősíti azt. Pontosan ettől a folyamattól kell megszabadulnod, mert ez csupán egy újabb módja annak, hogy megvédelmezd az illúziókat az igazság ellenében.

Engedd hát el mindeme tévedéseket azáltal, hogy igaz valójukban ismered fel őket. E tévedések kísérletei arra irányulnak, hogy tudatlanságban tartsanak téged egyetlen, Teremtőddel és a teremtés valahány aspektusával egységes, korlátlan hatalommal és békével bíró Énedet illetően. Ez az Éned az igazság, és semmi más nem igaz. Ma ismét megerősítjük ezt az igazságot, és megpróbálunk eljutni arra a helyre, ahol kétség sem férhet ahhoz, hogy csakis ez az igazság.

A feladat tehát az, hogy ne engedj a kísértésnek, és ne hagyd abba a gyakorlatozást. Bárhogyan is sikerül, folytasd. Semmiképpen ne érezz bűntudatot amiatt, hogy nem „úgy” hajtottad végre a feladatot, vagy nem „olyan lelkesedéssel”, mint ahogy kellett volna, vagy ahogy eddig történt.

Ha nem érted, amit olvasol, rendben. Ha nem tetszik, amit olvasol, rendben. Ha pusztán csak mechanikusan elolvasod, amit a szemed lát, rendben. Ha öt alkalom helyett csak egyszer sikerül elvégezned a feladatot, rendben.

Ha abbahagyod, az ego célba ért, és sikeresen letérített az útról, amire a szíved vágya vezetett.

Attól sem kell tartanod, hogy lemaradsz valamiről, vagy kihagysz valami fontosat. Minden téma újra és újra visszatér, így lesz alkalmad átismételni a korábbiakat.

A teendő ilyenkor még az is, hogy a lehető leggyorsabban megbocsásd magadnak, hogy letévedtél az útról. Ha haragszol magadra, ha bírálod magad amiatt, hogy nem megfelelően végzed a leckéket, egyre több erővel ruházod fel az egész helyzetet, és egyre nehezebb lesz visszatérni a gyakorlatokhoz.

Minden ilyen helyzetben bátran kérj segítséget. Az én kedvencem a Törzsszöveg 5./VII. fejezetében a 6. bekezdés:

Ismételd el önmagadnak őszintén az alábbi mondatokat, és ne feledd, hogy a Szentlélek mindig felel a legkisebb hívásra is:

Nem a béke állapotában vagyok, és ez azt jelenti, hogy rosszul döntöttem. Bár én magam hoztam e döntést, dönthetek másként is. Másként akarok dönteni, mert békében akarok élni. Nem érzek bűntudatot, mert ha hagyom, a Szentlélek meg nem történtté teszi téves döntésem minden következményét. Úgy döntök hát, hogy lehetővé teszem ezt, és hagyom, hogy Istent válassza számomra.

Nekem óriási segítséget jelent az is, hogy remek társakkal járom ezt az utat, akikkel mindig megoszthatom a kétségeimet, és persze az örömeimet is.

2020. január 24-től ilyen lesz az Örömhírhozók online műhely. Tarts velem, és - miközben elmélyülsz A csodák tanításában - teremts magadnak egy csodálatos újévet és egy rendkívüli, új évtizedet! Részletek itt:

Örömhírhozók >>>

Várlak!

Szeretettel,

Sarkadi Kriszta

❋ ❋ ❋