Tegyük fel, hogy elindulsz otthonról, és hiába sietsz a busz után, a sofőr nem vár meg, hanem az orrod előtt becsukja az ajtót.
Amikor dühöngve felszállsz a következőre, már késésben vagy, így a szorongás is megjelenik, amitől még idegesebb leszel, így ingerülten rászólsz a melletted álló tinédzserre, hogy mi a fenének kell olyan hangosan hallgatnia a zenét.
Tedd le a terheidet!
Csodákra hangoló zarándoklat:
erdőfürdővel, csenddel,
szertartásokkal
Időpont: 2023. november 4. szombat, 10:00-18:00
Helyszín: Pesthidegkút és környéke
Jelentkezési határidő: november 3. péntek, déli 12:00
Maximum létszám: 12 fő
Most elengedheted korlátozó hiedelmeidet
Ha vannak olyan álmaid, amelyek sehogyan sem akarnak megvalósulni, akkor ott valószínűleg egy (vagy több) korlátozó hiedelem a visszatartó erő.
Amikor hajlandó vagy ezeket a hiedelmeket tudatosítani és elengedni, akkor hatalmas teremtőerőt szabadítasz fel.
Az elengedés leghatásosabb módja pedig az, ha
➤ Van benned hajlandóság arra, hogy elengedd azokat a korlátozó hiedelmeket, amelyek eddig visszatartottak attól, hogy úgy élj, ahogy szeretnél?
➤ Szeretnéd megélni a könnyedséget, amit az hoz, hogy egy egyszerű, mégis erőteljes módon átadod a terheidet az isteni gondviselésnek?
➤ Kíváncsi vagy rá, hogy mi az a folyamat, ami lehetővé teszi számodra mindezt?
Ha válaszod igen, csak akkor olvass tovább, mert a továbbiakban arról írok, hogyan juthatsz el ide te is.
Amikor a kicsiség és a tehetetlenség gondolatai a hatalmukba kerítenek, idézd fel magad előtt egy vízesés látványát és hangját. És amikor lelki szemeid előtt már látod a lezúduló víztömeget, és belső füleiddel hallod a robajt, akkor emlékeztesd magad, hogy a vízesés milliárdnyi apró vízcseppből áll. És ez a sok vízcsepp együtt hatalmas erőt képvisel.
Ezért bármit is teszel, az mindenképpen segítség. A csodák közt nem léteznek nagyságrendbeli különbségek – írja A csodák tanítása az első fejezet első mondatában. Minden csoda – és így minden segítő szándék – egyformán érvényes, fontos, és hatásos.
Minden feszültségünket és bánatunkat az okozza, hogy az eddig kialakult, a múlt tapasztalataira épülő szűrőinken keresztül nézzük a világot. Ez határozza meg, hogy miképpen viszonyulunk önmagunkhoz és másokhoz, hogy mi az, aminek örülünk, és mi az, amitől félünk.
